EU-s tagországok zászlói alá regisztrált hajók leselejtezéséből évente több mint 12 millió tonna kiváló minőségű acélt nyerhetnénk ki.
A megoldás segítene csökkenteni a költségeket és a szén-dioxid-kibocsátást, de eredményes működtetéséhez szigorítani kell a szabályokat. Számtalan jacht épül acélból, egy európai hajóselejtezési program pedig lehetőséget kínálhat az újrahasznosított, tengerészeti minőségű anyagok használatára. Az Európai Bizottság által a szabályozási keretrendszer kidolgozásában végzett munka ellenére azonban a nem kormányzati szervként működő Shipbreaking Platform szerint hibás a rendszer prioritása, mert a hulladék biztonságos ártalmatlanítására koncentrál – az acél újrahasznosítása helyett.
A Platform globális szinten figyeli a hajóbontás környezeti hatását, és komolyan aggódik amiatt, ahogy az ágazat a világ legszegényebb országaiban működik. Ők inkább szabványosított globális rendszert szeretnének látni a régi hajók (köztük az acél testűek) leselejtezésére. Számításaik alapján a lépés számtalan előnnyel járna, ezek közül kiemelkedik, hogy csökkenne a helyi környezetbe kerülő mérgező vegyi anyagok mennyisége, míg a hajóépítők kiváló minőségű felújított acélhoz jutnának. Egy hajó tömegének akár 95%-a is hasznosítható kiváló minőségű hulladékként, ami az EU acéliparának jelentős másodlagos nyersanyagforrást jelentene. Minden tonna újrahasznosított hajóacél akár 1,5 tonna CO2-kibocsátástól is megkímélheti a környezetet az elsődleges termeléshez képest, miközben 72%-kal kevesebb energiát használ fel, és 82%-kal csökkenti a légszennyezést.
Fentiek a körforgásos gyártási modell gyakorlati megvalósulását jelentik, ám túl lassan mozgunk ebbe az irányba. A Shipbreaking Platform úgy véli, az EU még jó darabig nem éri el saját újrahasznosítási célkitűzéseit, mivel a Körforgásos Gazdaságról szóló törvényben a hulladékra való elsődleges összpontosítást egyszerűen a hulladékgazdálkodási jogszabályokra szűkíti le. Ezzel kihagyják azt a lehetőséget, hogy az anyagok teljes életciklusuk alatti felhasználását kezeljük, mielőtt azok hulladékká válnának. Ehelyett azt javasolják, hogy zárják be az EU Hajó-újrahasznosítási Rendeletében található átcímkézési kiskaput, amely gyakorlat az EU szabályainak megkerülésére irányul. A maguk részéről inkább felgyorsítanák a hajóanyag-útlevél kidolgozását, amely a fémeket a tervezéstől a szétszerelésig nyomon követi, és lehetővé teszi az ágazatokon átívelő újrafelhasználást. Egy másik javaslat a hajókból származó anyagok EU-ban maradását ösztönző pénzügyi rendszer létrehozása, beleértve a hajó-újrahasznosítási visszavételi rendszert.
A hajó-újrahasznosítás Európába való visszahozása környezeti igazságosság kérdése is. Az élettartamuk végére ért hajók azbesztet, nehézfémeket és mérgező festékeket tartalmaznak. Még mindig túl sok EU-tulajdonú hajót exportálnak dél-ázsiai partokra bontásra, a munkavállalókra, a part menti közösségekre és az ökoszisztémákra leselkedő súlyos kockázatok, valamint az ilyen exportra vonatkozó nemzetközi tilalmak ellenére. Az EU-nak felelősséget kell vállalnia saját hulladékáért.
fotók: worldofcruising.co.uk, fox13news.com, context.news, safety4sea.com, cruisemapper.com
