Vajon a növekvő kikötői költségek tényleg azzal fenyegetnek, hogy a következő generációt távol tartják a hajótulajdonlástól és a hajózástól?
Legyen szó új hajó vásárlásáról, bérelt hajóval nyaralásról vagy a már meglévő vitorlás, motoros éves kiadásokról, úgy tűnik, hogy a COVID-korszak hajózási fellendülésének utóhatásai a mai napig éreztetik hatásukat, és nyomást gyakorolnak nem csak a szabadidős hajósokra, de a tágabb iparágra is. A kikötői díjak, a biztosítás és a karbantartás éves költségei folyamatosan emelkednek, így előfordulhat, hogy a következő generáció jó részének nem jut ki a hajózás élménye. Nehéz megemészteni ugyanis azt a tényt, hogy az éves karbantartási költségek megközelíthetik, vagy akár meg is haladhatják egy kisebb méretű (és az első bárka általában nem a nagyobb darabok közül kerül ki) hajó aktuális értékét.
Míg a tulajdonosok általában a hajó értékének 10-20%-ával terveznek éves költségként, az utóbbi időben azt tapasztalhattuk, hogy az infláció, a magasabb biztosítási díjak és üzemeltetési költségek miatt ennél feljebb megy az arány. Így aztán felmerül a kérdés: vajon csak az egyre idősödő, tehetős jelenlegi tulajdonosok maradnak meg, miközben a következő generáció kiárazódik?
Ha a kérdést a marinák szemszögéből is megvizsgáljuk, arra juthatunk, hogy az emelkedő kikötői költségek nem a kapzsiságnak tudhatók be. Ezek az intézmények ugyanis világszerte komoly kihívásokkal néznek szembe, beleértve a környezetbarát fejlesztések (pl. töltőpontok, hulladékgazdálkodás) iránti igényt, az infrastrukturális költségeket és a növekvő biztosítási díjakat, amelyek nehéz helyzetbe hozzák őket. Ami értető és megérthető, ám rendszerszintű megoldás híján fennáll a veszélye annak, hogy a hajózás prémium hobbivá válik, korlátozott lehetőségekkel a belépő szintű fiatalabb generáció számára, ami nemcsak az iparágat, hanem azt a hajózási közösséget is érinti, amelyre az iparág büszke (és amelyikre a jövőt lehet építeni).
A hajótulajdonosok részéről már elindult valamiféle alkalmazkodás, olyan megoldásokkal, mint a hajómegosztás és a résztulajdonlás. Ezek az alternatív módok tulajdonosi oldalon a költségek csökkentését eredményezik, míg a „bérlők” számára lehetőséget teremtenek arra, hogy észszerű összeg kifizetésével kóstolhassanak bele a hajózásba (egy ideig „megúszva” a karbantartási- és kikötői díjak okozta fejfájást).
És még mindig ott a „klasszikus” megoldás: aki nekilát, és kitartóan böngészi az eladó hajók listáját, a használt darabok között is könnyen meglelheti a kedvére valót. Ez is lehetőség a pénzmegtakarításra, ráadásul bejáratott út a hajózáshoz.
fotók: expedia.com, marinas.com, dreamyachtcharter.com, dufour-yachts.com
