Az ausztrál Matty Smith elefánfóka-kölyköket ábrázoló képe nyerte a 2026-os Év víz alatti fotója címet, 7900 pályaművet utasítva maga mögé.
„Az elefántfóka anyák hamar leválasztják magukról a kölyköket, és a parton hagyják őket” – magyarázta a háttértörténetet Smith. „Néztem, ahogy több tucat kölyök mászik egymás hegyén-hátán a sekély sziklamedencékben, esetlen mozgással, ügyetlenül tanulva úszni. Rögtön az első estén az ég megtelt különféle színekkel, én pedig készítettem néhány képet, mielőtt besötétedett. Hosszú utazásom meghatározó pillanata volt.”
Fiatal állatok a verseny számos kategóriájában szerepeltek, köztük a japán Kazusige Horigucsi Bohóchal Költés című képén, amely az ikrák kikelésének pillanatát mutatja be, miközben a szülő figyeli a folyamatot. „Több mint három éve fotózok bohóchalakat, de ez az egyetlen képem, amelyik igazán sikeressé vált” – nyilatkozta Horigucsi, aki a Viselkedés kategóriát nyerte.
A francia Cecile Gabillon Barats nyerte a Nagylátószögű kategóriát egy ámbráscet borjú portréjával.
Korallzátonyok kategóriában az izraeli Tom Shlesinger lett az első, egy korallal, amely a következő generációt ívja. Shlesinger dolgát nehezítette, hogy a kép elkészítésére meglehetősen rövid időablak állt rendelkezésre. „Ez a korall évente csak egyszer ívik, egyetlen adott éjszakán és csak néhány percig.”
Sam Blountot választották a 2026-os év feltörekvő víz alatti fotósának a Lunging Leopard című fotójáért.
A verseny célja a víz alatti fotózás népszerűsítése, és 2026-ban egy okostelefon kategóriát is bevezettek, igyekezve minél több embert ösztönözni arra, hogy próbálja ki a víz alatti fényképezést a legtöbb zsebben ott hordott fényképezőgéppel: a telefonjukkal. Ezt a kategóriát a kínai Jack Ho nyerte a The Roar című, ásító szőrös békahalról készült készült fotóval: „Ez a jól álcázott békahal türelmesen várt zsákmányra Indonézia homokos tengerfenékén. Nekem is legalább 15 percig kellett várnom, hogy megörökítsem azt a pillanatot, amikor kinyitotta hatalmas száját.”
Mivel az Év víz alatti fotósa verseny az Egyesült Királyságban kerül megrendezésre, van Brit vízi makró kategória is, ezt Tom Ingram nyerte „Anya” című képével. Ez egy nőstény polipot ábrázol, amint őrzi petéit Cornwallban: „A polipok a legodaadóbb szülők. A nőstény hetekig őrzi a petéit, majd miután megbizonyosodott arról, hogy azok biztonságosan kikeltek, abbahagyja az etetést, és röviddel később elpusztul.”
A malajziai fotóst, Khaichuin Sim-et választották az Év tengeri természetvédelmi fotósának az Ártatlanság és a hagyomány találkozása című fotójával. Ezen a Feröer-szigeteken zajló éves bálnavadászatot ábrázolja: „A helyiek kulturális örökségnek és táplálékforrásnak tekintik, de világszerte elítélik brutalitása és a vadvilágra gyakorolt hatása miatt. A kép kísérteties tükre annak, hogyan ütközik a hagyomány, az identitás és az etika.”
Az Év víz alatti fotósa versenyt 1965-ban alapították az Egyesült Királyságban, és évente rendezik meg. Célja az óceánok, tavak, folyók és úszómedencék felszíne alatti fotózás ünneplése, és ma már a világ minden tájáról vonzza az indulókat. 2026-ban a versenyre 7934 víz alatti képet neveztek, a fotósok 28 különböző országból érkeztek.
fotók: underwaterphotographeroftheyear.com
forrás: marineindustrynews.co.uk
