„A hajó elsüllyeszthetetlen volt” – visszatérő mondat hajóbalesetek során, és rendszerint akkor hangzik el, amikor a jacht már a tenger fenekén pihen.
Legutóbb a Bayesian kapcsán hangzott el, a nyilatkozatot a Bayesian-t építő Perini Navi céget tulajdonló The Italian Sea Group vezérigazgatója tette. Néhány nappal azután, hogy a hajó szerencsétlenül járt egy hirtelen lecsapó viharban, és Porticello közelében elsüllyedt 2024 nyarán. Ugyanakkor a szomorú ténynél több dolog cáfolja az elsüllyeszthetetlenséggel kapcsolatos állítást. Hajótervezők és -mérnökök arra a következtetésre jutottak, hogy a 2008-ban eredeti tulajdonosa számára 30 millió fontért épített hajó ilyen téren sebezhetőbb volt, mint a többi szuperjacht.
Az elsüllyedés tengeri katasztrófa, emberi tragédia és sokkoló történet volt, amely világszerte nagy figyelmet kapott. Hét ember meghalt, köztük a tulajdonos, Mike Lynch brit technológiai vállalkozó és 18 éves lánya. A 15 túlélő között volt egy anya, aki 1 éves gyermekét addig tartotta a víz felett, amíg a mentőtutaj el nem érte őket.
Komoly vita folyik arról, mi okozta a Bayesian tragédiáját, de az egy másodpercig sem kétséges, hogy a jacht felborult. Egy hirtelen támadt, lecsapó szél az oldalára döntötte, és onnan nem tudott felállni. Elsősorban azért, mert – amint arra a jachttervezők és hajóépítő mérnökök rámutattak – a hajó rendkívül instabil volt. Átlagosnak mondható vitorlások is simán visszaállnak egy ilyen sokk után, még akkor is, ha a hajó 90 fokos vagy annál nagyobb szögben dől meg. Pozitív stabilitási határuk (más néven stabilitási eltűnés szöge) – ahonnan még „önerőből” fel tudnak állni – 120-130 fok körül van.
A New York Times megszerezte a Bayesiannak az American Bureau of Shipping-nek és más ügynökségeknek benyújtott tervezési és építési dokumentumainak másolatát. Ezek szerint a jacht stabilitási határa körülbelül 90 fok volt – de csak akkor, amikor a mozgatható tőkesúlyt a legmélyebbre (9,75 méter) eresztették. Ha tejesen felhúzták, a stabilitási szög 75 fokra csökkent. Ez a jellemző részben az első tulajdonos által támasztott speciális követelés eredménye volt. Ő a világ legmagasabb árbócát akarta magáénak tudni, így a hajóra 72,24 méter magas alumínium cső került, ami 12,19 méterrel volt magasabb, mint az eredetileg meghatározott (a Bayesian testvérhajóin olyan van). Mindehhez jött a 24 tonnás tömege, amit csak megnövelt, 220 tonnás ballaszttal lehetett ellensúlyozni. Ennek hatására viszont mélyebben úszott a vízben, mint a hozzáhasonló modellek.
A szuperjachtok alapvető gépészeti eleme a generátorról működtethető légkondicionáló berendezések, amelyeket éjjel-nappali üzemre terveztek. Ezeknek a rendszereknek levegőre van szükségük, a Perini Navinál ezeket a hajótestbe építik be. Extrém dőlés esetén a szellőzőnyílások jóval azelőtt víz alá kerülnek, hogy a hajó elérné stabilitási határát. Alacsonyabb szabadoldal-magasság mellett a Bayesian szellőzőnyílásai közelebb voltak a vízhez, mint a testvérhajókon. És itt jön egy fontos kérdés: vajon nyitva voltak a szellőzőnyílások, miközben a klíma működött egy meleg nyári éjszakán?
Valószínűleg igen, de az Italian Sea Group azt állítja, hogy a süllyedést más nyílásokon (fedélzeti szellőzőablakok, a gépházba vezető vízzáró ajtón, és egy nagy tolóajtó) keresztül beömlő víz okozta. A cég a kapitányt és a legénységet hibáztatja, amiért ezeket nyitva hagyták. Csakhogy a hajó elsüllyedésről szóló 6000 szavas értekezésében a New York Times arról számolt be, hogy a roncsot kutató búvárok nem láttak nyitott nyílásokat, a videófelvételek pedig azt mutatják, hogy a gépház ajtaja zárva volt.
Innentől a Bayesian elsüllyedésének tengeri drámája tárgyalótermi drámává válhat. A hatóságok azt tervezik, hogy a roncsot kiemelik, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek. A kapitányt és két fős legénységét az olasz ügyészség arról tájékoztatta, hogy gondatlanság miatt nyomozás folyik ellenük. Szükségük lesz néhány jó ügyvédre, mert a tét komoly: olyan, fontos és nagy olasz céggel állnak szemben, amely a honlapján „a nemzetközi vitorlásipar egyik legnagyobb vállalataként” írja le magát. Ha tárgyalásra kerül sor, a védőügyvédeknek arra vonatkozóan kell majd bizonyítékot bemutatnia, hogy a Bayesian szuperjacht több tízmillió dollár értékű luxusa, technológiája és származása ellenére nem annyira tengerre alkalmas, mint az átlagos, sorozatgyártott vitorlások, amelyekkel tele vannak a kikötők.
fotók: Perini Navi
