Az ember a Bénéteau First széria megújítása mögött: Andraž Mihelin

aandras

Updated on:

A modern Bénéteau First sorozat nagy sikert aratott, a termékcsalád újjáélesztésének mozgatórugóiról Andraž Mihelin beszélt.

Andraž Mihelin hajótervező, a modern Bénéteau First vitorláscsalád tervezésének kreatív igazgatója. Korábban a Seascape Yachts társalapítójaként és vezérigazgatójaként tette le a névjegyét, a vitorlázásról vallott nézeteit sosem rejtette véka alá: „Olyan korban élünk, ahol mindenki azonnali kielégülésre vágyik. Ezzel szemben a vitorlázás lassú folyamat, ám igazi örömöt hoz – amiért néha kicsit meg kell szenvedni. Utóbbira az emberek egyre kevésbé hajlandók, amivel minket, hajóépítőket komoly kihívás elég állítanak.”

Mihelin a hajóépítésbe honfitársával, Kristian Hajnšekkel vágott bele, előtte mindketten Mini 650 osztályban versenyeztek. 2008-ban azért alapították meg a Seascape-et, hogy megfizethető árú hajókat gyártsanak, amelyek ugyanolyan siklási élményt nyújtanak, mint a Minik.

A sallangmentes vitorlázás iránti elkötelezettségük (és Sam Manuard okos tervei) nyomán a Seascape termékcsalád globális rajongótáborra tett szert, amire felfigyelt a Bénéteau, amely a 2010-es évek közepére válaszút elé érkezett a First cruiser-racer sorozatával kapcsolatban. Kezdetben a First hajók izgalmas és egyszerű vitorlázást tettek lehetővé, de aztán idővel „meghíztak”, vitorlafelületük lecsökkent, kicsit unalmassá váltak. A francia óriás – kihasználva Mihelin és Hajnšek szakértelmét – beolvasztotta a Seascape-et a Bénéteau-ba. Először jött a First 36 és a 36SE: kiváló, siklásra képes túravitorlások; ezeket a First 30 követte: letisztult, szintén siklásra képes túravitorlás abszurd módon alacsony, 100 000 eurós árcédulával.

„A First sorozat közel 50 éves, a Seascape ehhez képest fiatal márka, és teljesen más világot képvisel. Tanakodtunk, hova lehet eljutni vele, és nagyon egyszerű dologra jutottunk: a vízkiszorításos vitorlázás egy dolog, a siklás más. Ám ha egy túrahajóval tudsz siklatni, az olyan valami, amit az emberek értékelnek. De van egy bökkenő: az ár. Temérdek nagyon okos, nagyon tapasztalt ember volt igen mérges egymásra, sokszor akarták feladni, de végül teljesítették a feladatot.  Az alapokon mút minden, milyen alkatrészeket, milyen technológiát, milyen anyagokat használunk. A 36-os egyfajta tanulmány volt, de ott nem a költségekre gondoltunk. A tökéletes hajót akartuk megépíteni, és emiatt azt hiszem, kicsit drága lett.

Nagyszerű darab, jól fogyott, de rájöttünk, hogy ha adott áron akarunk hajót építeni, szerénynek kell lennünk, és elfelejtenünk sok mindent, amiben hiszünk. Hallgattam a Bénéteau képviselőit, hogyan lehet a leghatékonyabb módon hajót gyártani, mert ők aztán mindent tudnak a tömegtermelésről. Alázatosnak kell lenni, figyelni, és megtalálni az arany középutat. Egy idő után sikerült kitalálnunk, hogyan hozzuk ki a legjobbat mindkét világból. És kiderült, hogy a két világ legjava olyan termék, amelyet az emberek élveznek.

Ám a hajóépítő ipar most válaszút előtt áll, ami évekig működött, az már nem biztos, hogy működik: önelégültek lettünk, elkezdtük túlbonyolítani a dolgokat. Vissza kell térnünk az analóg(abb) vitorlázáshoz, megszabadulni a felesleges kütyüktől, és az élvezetre koncentrálni. A vitorlázás egyike azon ritka sportágaknak, ahol kapcsolatba kerülünk az elemekkel, ezért célunk, hogy felkeltsük az emberek érdeklődését a vitorlázás iránt.”

Ez volt az alapfeltevése a First 30-nak, ráadásul két komoly korlátozással: 100 000 eurós alapár és 3000 kg maximális tömeg.

„Ezek voltak a kiindulópontok, innen haladtunk lefelé. A projekt számomra az alázatról, az alkalmazkodásról, a felfedezésről szólt. A Bénéteau-nak felénk, nekünk a Bénéteau felé kellett mozdulni, ami nem mindig volt könnyű, az eredmény azonban lenyűgöző.”

Az új hajóból eddig több mint 100 darabot adtak el, és háromnaponta építenek egy újat.

„Az a dolgom, hogy megpróbáljam kitalálni, mit fognak csinálni az emberek öt év múlva, és gondoskodjak róla, hogy azt meg is kapják. Hisz mindannyian azon vagyunk, hogy örömet leljünk az életünkben, és ez a hajó ezt megadhatja. Aki elég szerencsés, és van 100 000 eurója, amit hajóra költhet, igyekszem meggyőzni arról, hogy ennél jobb üzletet nem köthet. A vicces az egészben az, hogy a Bénéteau már 40 évvel ezelőtt is épített siklásra képes túrahajókat, de néhány szlovénnak kellett emlékeztetnie őket, hogy ne próbáljanak olaszosan hajókat építeni, térjenek vissza a francia módihoz.”

Az interjút a Sailing Today készítette.

fotók: akademija-finance.si, sailingtoday.co.uk, beneteau.com